A csíkszeredai városházán mutatták be a Magyar Moldvát
"Még nem tudjuk, hogy a huszonnegyedik óra előtt vagyunk tíz perccel, vagy már jóval utána" - mondta Domonkos László a moldvai csángómagyarság eróziójáról szóló kötetének első bemutatóján, amely Székelyföldön, a csíkszeredai városháza dísztermében kapott helyet. A Honfoglalástól az Európai Unió utánig című előadássorozat 270. állomásán az íróval Veress Dávid beszélgetett.
A 85 százalékban magyarok lakta hargitai megyeszékhelyen mintegy félszáz érdeklődő gyűlt egybe, hogy a városháza dísztermében meghallgathassa Domonkos László előadását Magyar Moldva című, tavaly év végén megjelent könyvéről és csángóföldi kutatóútjáról. A megjelenteket Veress Dávid, a Honfoglalástól az Európai Unió utánig című előadássorozat házigazdája köszöntötte, aki elmondta: az immáron 17. éve szervezett rendezvények célja az új székely-magyar szellemi honfoglalás kibontakoztatása.
Domonkos László író részletesen mesélt fiatalkori élményeiről, amelyek a külhoni magyarság felé fordították figyelmét, valamint első, húsz évvel ezelőtti moldvai élményeiről, amikor Petrás Mária népdalénekes kalauzolta a Szeret menti csángó falvakban. Elsősorban ezek indíttatták arra, hogy a Jogar Alapítvány segítő munkatársaival újra felkeresse a legkeletibb magyar nemzetrészt, és mérlegre tegye a rendszerváltozás óta eltelt három évtizedet. Az összkép eléggé lesújtó volt, a kevés pozitívum között említette Pusztinát, ahol még erős magyar közösségre találtak tavalyi kutatóútjuk során. "Még nem tudjuk, hogy a huszonnegyedik óra előtt vagyunk tíz perccel, vagy már jóval utána" - mondta el a moldvai helyzetről.
Az előadást követően a közönség kérdései következtek. Többen is megfogalmazták, hogy a moldvai magyar nemzetrész sorsát a székelyeknek is szívükön kell viselniük, például utazásokkal, személyes kapcsolatok kiépítésével. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult Magyar Moldva kötet bizonyára nem hiába született, ha ilyen gondolatokra sarkallja az olvasókat - állapították meg a könyvbemutatón.
